Jött és mindent elrontott.Pillanatnyi örömöm elüldözte,boldogságom elkergette.Mosollyal táplálkozott, s könnyeket szült.

"A remény elröppenő madár, megfakuló fény, kő, amely szétmorzsolódik, ha az ember a markába szorítja, ha belekapaszkodik."

"Ő éli a mindennapjait, nélkülem. Én élem a mindennapjaim, gondolatban vele... igazából azonban egy egész világ választ el minket. És a távolság csak nőni fog."

"A remény fontos,
mert lehet, hogy a jelenlegi pillanatot nehéz elviselni. Ha hisszük, hogy a holnap jobb lesz, a ma viszontagságait is el tudjuk viselni."

"Félt hinni...
Félt, mert amikor hitt, a reményeit mintha zászlóként a magasba vonták volna, hogy mindenki lássa, ahogy a szélben lobog. Aztán erős szelek, viharok jöttek, csak azért, hogy a zászlót elrongyolják, szétszakítsák... és végül lehúzzák."

"Az élet szép. Higgy nekem. Megéri, hogy megszüless, még ha fájdalmas is olykor. (...) De mindig tartsd eszedben, kis barátom, hogy holnap megvirrad, és új nap kezdődik. Az élet sehol nem áll meg. Ne zavarjanak meg azok a nyomorultak, akik úgy meghúzzák a lelküket, mint a hátizsák száját. Az ember olyan, mint a fa. Virágzik, gyümölcsöt hoz, lehullatja a levelét, aztán kezdi elölről."

"Nem volt felelni valóm, hiszen nem mondott újat, ő nem fogta fel, hogy attól, hogy kölcsönösen szeretjük egymást, még úgy meg tud döfni, hogy térdre esem. Éppen azért, mert szeret, és mert én is szeretem. Csak az tud nekem fájdalmat okozni, akihez közöm van."

A nevemet tudhatod, de az életem nem ismered. Hallhattál arról, hogy miket tettem, de fogalmad sincs róla, hogy min mentem valójában keresztül.'

‎"Mondok valamit, amit amúgy is tudsz. A Világ nem csak napfény és szivárvány. Ez egy kegyetlen, undok hely és bármilyen tökös srác vagy, térdre kényszerítenek ha hagyod és soha nem engednek felállni. Senki nem tud olyan nagyot ütni, mint az élet. De nem az számít, mekkorát ütsz, hanem hogy mennyi ütést állsz ki, mikor talpon kell maradni. Bírni kell a pofont, és muszáj menni tovább. Csak így lehet győzni. Ha tudod, hogy mit érsz, menj és küzdj meg azért, ami jár és közben viseld el a pofonokat. Ne mutogass másra. Ne mondd, hogy nem Te vagy a hibás, hanem ő vagy ő vagy akárki, ez gyáva duma, és Te fiam nem vagy gyáva. Te jobb vagy annál!"

"Ne küzdj túl erősen az élet ellen...Ami meg van írva, azon változtatni úgy sem tudsz..."

A kötelék mi egymáshoz fűz minket, nem szakíthat el sem a szétválás, sem a távolság, sem az idő. Ahogy Én mindörökre hozzá tartozom, Ő is mindig az enyém lesz.

elemelsz, aztán a földhöz vágsz.. sohasem vagyok biztos az érzéseimben, mikor velem vagy. Őszintén megnyíltam előtted, de nem tudom miért, hisz te sohasem mondod ki igazán, ami a fejedben jár.. és ez olyan, mintha törött üvegen járnék: tudni akarom, de nem akarom megkérdezni.. Magadhoz engedtél, de néha a szemeid oly üresek, hogy belül megfagyok tőle..'

"Mielőtt elítélsz, vedd fel a cipőmet és járd végig az utamat. Járd végig a múltamat, érezd a könnyeimet, éld át a fájdalmaimat, az örömömet. ...
Tedd meg a lépéseket, amelyeket én megtettem és botladozz meg minden kövön, amelyen én megbotlottam. ... S mindegyik botlás után állj fel és menj tovább, úgy ahogy én tettem.
Csakis ezután ítélkezhetsz rólam, felettem. Akkor mondhatod, hogy ismersz!"

"Sokszor éreztem magam megsebezve,

amikor elvesztettem azokat a férfiakat, akikbe szerelmes voltam.

De ma már biztos vagyok benne, hogy senki sem veszített el senkit,

mert senki nem is birtokolhat senkit.

Ez az igazi szabadság megtapasztalása:

bírni a legfontosabb dolgot a világon, anélkül hogy birtokolnánk."

Engem elfelejthetsz, de a percre emlékezz, mikor odabújtál mellém és magadról megfeledkeztél.

Ezerszer jobb hallani azt hogy nincs már rád szüksége,mint érezni..